Játsszunk komolyan!

"A cégnek nincs pénz ilyesmire, majd én esténként elfészbukozgatok, ennyi elég lesz" - biztos vagyok benne, hogy sok vállalkozás döntéshozója gondol titokban hasonlókat, még akkor is, ha egyébként hevesen bólogat a közösségi háló erényeit ecsetelő értekezleten, a marketing-stratégia megtervezésekor. Nos, a Menedzserképző Központ első konferenciáján - „A közösségtől a vásárlásig - az online marketing új útjai” címmel került megrendezésre, 2012. november 7-én, Budapesten - kiderült, hogy ez a hozzáállás durván vissza is üthet a spórolni vágyó cégvezetőre.
Érdemes a legjobbaktól tanulni, márpedig a konferencia panelbeszélgetésén részt vett a legtöbbet lájkolt magyar márka, a Pöttyös Túró Rudi tulajdonosának (FrieslandCampina Hungária Zrt.) brand manager-e, Nagy István. Két számot muszáj megemlítenem a márkával kapcsolatban, mielőtt bármit mondok a panelbeszélgetésen elhangzottakkal kapcsolatban: tavaly 241 ezer követője volt a Pöttyösnek a Facebook-on, most már több, mint 704 ezer. Hoppá!

Panelbeszélgetés:
Tartalom, hirdetés vagy applikáció – hogyan szerezzünk rajongókat a Facebookon?

A közel 130 fős résztvevői kör

A rengeteg lájk, bármennyire is "nyakkendősen" hangzik azok számára, akik csak játéknak tekintik a közösségi hálót, óriási felelősség. Nagy István elmondta - és mondjuk enélkül is sejthető -, hogy ennyi ember közül számtalan akad, aki negatív véleményének is hangot ad. Igen, van néha dráma, hogy a kommentelő szerint kevesebb a rudin a csoki, mint tegnap volt, nem olyan benne a túró, mint a nagyinál otthon, falun. Igen, sokan egyet is értenek az ilyen hozzászólásokkal. A közösségek ilyenek, hol barátkoznak, hol pedig morgolódnak, ha szerintük valami nem úgy történik, ahogy ők elképzelték. Kezdeni kell az ilyen helyzetekkel is valamit.

Engem személy szerint meglepett Nagy István megjegyzése, hogy az elmérgesedő konfliktusokat általában Facebook-on kívül rendezi a cég. Ha egyszerű Facebook-felhasználóként gondolkodom, arra jutok, hogy egy nyilvánosság előtt zajló konfliktust érdemes a nyilvánosság előtt végigvinni, és ott is kell lezárni. Nagy István beszámolója azonban meggyőzött arról, hogy ez csak részben igaz.

Valahogy úgy értelmeztem a szavait, hogy a Facebook az ilyen elmérgesedő konfliktusok esetén hasonlatossá válik egy arénához, ahol éppen profi boxmérkőzés zajlik. Tele a lelátó nézőkkel, akik vagy az egyik félnek drukkolnak, vagy a másiknak, jó hangosan persze. Ebben a helyzetben nem feltétlenül a megoldás irányába haladnak a dolgok, hiszen mindkét boxoló nyerni akar, a kézfogás nem opció, a kiütés annál inkább. A brand management viszont szerencsére nem boxmeccs, ezért érdemes ilyen helyzetben egy időre "lekapcsolni a villanyt az arénában", és az "öltözőben" megbeszélni a problémákat. Telefonon, email-en felvenni a kapcsolatot a reklamálóval, és nem kell félni a személyes találkozó megszervezésétől sem. Minden probléma sokkal könnyebben megoldódik, ha a drukkerek nem pumpálják az adrenalint a felekben.

A végeredménnyel persze érdemes kiállni a nyilvánosság elé, hogy a meccset követők lássák: született megoldás anélkül is, hogy bárkit péppé vertek volna.

Hiszen, a Facebook mégiscsak egy jó játék. Még, akkor is, ha néha véresen komoly.

További beszámoló bejegyzések hamarosan…

Szerző: konfblogger