Cicán innen, cicán túl

A kétezres évek közepéig nem számított igazán menőnek az, aki legalább egyszer ki ne jelentette volna nagy nyilvánosság előtt, hogy az internet nem jó másra, csak „felnőttfilmek” letöltésére. Ők azután szépen elhelyezkedtek valamelyik kisebb-nagyobb vállalat online marketinges csapatában, vagy éppen saját webáruházat hoztak létre, és azóta is az internet sötét bugyrait messzire elkerülve, de mégis a hálózat lehetőségeit használva keresik kenyerüket.

Egészen a közelmúltig lehetett hallani, hogy a Facebook - és úgy általában a közösségi háló - másra sem jó, mint az aranyos, gazdira váró kutyusok, cicusok és egyéb cukiságok fotóinak megosztására. Lehetetlen volna tagadni, hogy így is tud működni a dolog, lájkvadászatra kiválóan alkalmas egy szomorú - vagy éppen vidám - szemű kismacska, de mára már szakmai közhelynek számít, hogy az így toborzott közösség használhatatlan, sőt sok esetben kárt is tud okozni egy vállalatnak. 

A cicás képeket tehát el lehet felejteni, ha egyszer véletlenül valakinek eszébe is jutott volna ilyesmi. A Menedzserképző Központ III. Marketing Konferenciájának felszólalói ehelyett a minőségi, a cég működése, üzlete szempontjából is releváns tartalom előállítását, megosztását javasolják mindenkinek.

Azt, hogy mindenkinek, szó szerint kell érteni. A konferencián elhangzott ugyanis, hogy a Facebook-on azok a vállalatok, márkanevek is fent vannak, amelyek azt hiszik magukról, hogy nincsenek fent: a felhasználók beszélnek róluk, adott esetben rajongói, vagy éppen „pfújolói” oldalt hoznak létre nevük, logóik, más ismertetőik felhasználásával. A kérdés csak az, hogy a vállalat ad-e esélyt saját magának a folyamatok befolyásolására, vagy pedig tétlenül nézi, ahogy esetlegesen félinformációkkal, rosszindulatú pletykák terjesztésével teszik tönkre jó hírnevét.

Mert tény, a Facebook tele van trollokkal, és ez - bár paradoxonnak tűnhet -, jó. „Azt az embert, akit mások trollnak neveznek, én ügyfélnek hívom” - mondta ki a konferencia talán legfontosabb mondatát Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

Ebből a kijelentésből pedig egyenesen következik, hogy egyáltalán nem baj, ha a vegytiszta marketingeszköznek szánt közösségi szolgáltatás egyszercsak „átcsúszik” ügyfélszolgálatba. A Facebook - és a többi, Magyarországon kevésbé népszerű szolgáltatás, például a Twitter vagy a Foursquare esetében is igaz ez - lényege ugyanis a nyilvános interakció. Kár lenne azt várni az ügyfelektől, hogy ne tegyenek fel kérdéseket kommentjeikben. 

Ha ezt a tényt elfogadja a marketinges, azt is beláthatja, hogy a lájkok száma már egyre kevesebb embert érdekel. Személy szerint az én fantáziámat is az alábbi sztori mozgatja meg jobban: az egyik nagy nemzetközi, de Magyarországon érdekeltséggel nem rendelkező bankhálózat azt vállalta, hogy a Facebook-on feltett kérdésekre, az ott bejelentett panaszokra a nap 24 órájában bármikor, fél órás határidővel válaszol, miközben a válaszadás határidejének átlaga a világon hat és fél óra.

Jó lenne, ha a lájkvadászat után ebbe a versenybe is beszállna valaki itthon!

Szerző: Konfblogger