Divatba jön a tartalommarketing?
Bevallom, Hinora Bálint előadását a
Menedzserképző Központ legutóbbi konferenciáján némi szkepszissel fogadtam. Az
ügynökségi területen dolgozó szakember a tartalommarketing aktuális kérdéseiről
beszélt: arról, hogy a hagyományos marketingüzenetek egyre inkább hatásukat
vesztik. A fogyasztónak ugyanis javul a szimata, könnyebben ismeri fel a
reklámcélú tartalmakat, és egyre határozottabban hagyja faképnél azokat a „beszélő
fejeket”, amelyektől ilyesmiket hall. A marketingeseknek fel kell készülniük
arra, hogy indirekt módon kommunikáljanak az ügyfelekkel: ne arról beszéljenek,
hogy miért jó az ő adott termékük, hanem arról, hogy az adott terméktípussal -
gyártótól, márkától függetlenül -, milyen élethelyzeteket lehet megoldani.
Hinora Bálint ügyvezető igazgató, Hinora Marketing Group |
Magamban úgy fordítottam az
előadást, hogy ha kazánokat gyártanék/forgalmaznék, akkor nem azt kellene
sulykolnom, hogy az én kazánom a legjobb a világon, hanem az energiatakarékos
fűtési megoldások sokszínűségéről kellene kisfilmet forgatnom a YouTube-ra. A
filmben nyilván beszélnem kellene a kazánfűtés előnyeiről és - nagyon fontos -
hátrányairól is.
A szkepszisemet az táplálta, hogy
tudom, nehezen szánnám rá magam egy ilyen kockázatos, időt és pénzt (a
tartalomgyártásnak folyamatosnak kell lennie) emésztő projekt beindítására. Még
akkor is, ha értem a dolog lényegét: a fogyasztó mindenképpen informálódik, a
kazánfűtésben rejlő pozitív és negatív lehetőségeket is mérlegeli, ha nem nálam
kap meg minden információt, megszerzi máshonnan. Ha egy nagyvállalat helyzetébe
képzelem magam, a szűkös büdzsé sarokszámai lebegnek a szemem előtt.
A konferencia vége felé viszont
meghallgathattam Kondor Albert, a Károlyi Sándor Kórház (Újpest) élelmezési osztályvezető
helyettesének előadását, amely eloszlatta kételyeimet. Az előadó egy konkrét szituációt
vázolt fel: mivel a kórház vezetése nem engedhette meg magának a konyha
fenntartásával járó veszteséget, döntés elé állította vezetőit: vagy
nyereséges lesz az étkeztetés, vagy „megy az egész a levesbe”, azaz bérbe adják
egy nagyobb cégnek.
Kondor Albert marketing szakértő, szakközgazdász |
Jó esetben egy ilyen helyzet
kreatív energiákat szabadít fel az emberből - a Károlyi kórház konyháján ez
történt, ők az innovatív megoldások felé fordultak. Elhatározták, hogy belépnek
az újpesti kifőzde- és menzapiacra, még akkor is, ha a „kórházi koszt”
kifejezés nem cseng olyan jól a magyar nyelvben. Hittek abban, hogy be tudják
bizonyítani: egy kórházban is lehet jól főzni. Az, hogy ételeik egészségesek,
nem volt kérdés, hiszen törvény kötelezi a kórházakat az adalékanyagok
használatának mellőzésére. A sikerhez azonban kellettek más eszközök is:
például a tartalommarketing. A Károlyi kórház konyhája olyan dologba kezdett,
amivel a nagyobb cégek még csak most barátkoznak.
Blogot indítottak: http://karolyikonyha.blogspot.hu/.
A blogban nem a kórházban kapható napi menüt ajnározzák, hanem az egészséges
táplálkozás témakörében közölnek információkat. A kórházi konyháktól egészen
szokatlan módon a Facebook-ra is felmentek, hogy az egészséges táplálkozás iránt
érdeklődők ott is megtalálják őket.
Az akció sikerrel zárult: ma már
több százan viszik ebédjüket a Károlyi kórház konyhájáról, a Facebook-os
lájkok, a blog olvasottsága is egyre nő. Nem kizárt a piaci terjeszkedés sem.
A Hinora Bálint előadásában vázolt
(általam kezdetben szkepszissel fogadott) elmélet igazolódott a gyakorlatban
is. Itthon is van helye a tartalommenedzsmentnek, csak bátorság kell az
alkalmazásához.
Szerző: Konfblogger
Megjegyzések
Megjegyzés küldése