Ne engedjünk jogászt a Facebook közelébe!

Jó hírnév megsértése, hitelrontás, néha becsúszik egy-egy komolyabb becsületsértés is. Mindennapos események ezek a Facebook-on, az ismertebb márkanevek rajongói oldalain pedig akár óránként keletkezhet egy-egy bíróság elé kívánkozó bejegyzés. Ha én vállalati jogász volnék, az arcomon nyugodt mosoly ülne minden munkanap végén: igen, holnap sem fognak kirúgni, lesz feladat bőven.

Menedzserképző Központ II. Marketing Konferencia

Ebből a szempontból a cég jogászának legnagyobb ellensége a marketingkommunikációért felelős osztályvezető: az ő feladata ugyanis, hogy a paragrafusokban jártas kollégát távol tartsa a vállalat közösségi kommunikációs felületeitől - legalábbis ezt a következtetést lehetett levonni a Menedzserképző Központ marketing konferenciájának panelbeszélgetését végighallgatva.

Álomgyári forgatókönyv

A kényes, de mindenképpen fontos témát Lakatos Zsófia, a Hill & Knowlton Hungary Kft. ügyvezetője vetette fel, egy érzékletes példával illusztrálva a lényeget. Három évvel ezelőtt a Nestlé keveredett szinte kilátástalan harcba a Greenpeace-szel, a cég pálmaolaj-felhasználási szokásainak okán. A környezetvédő szervezet szerint az élelmiszeripari óriás is felelős azért, hogy az Ázsia területén élő orángutánok élőhelye egyre inkább zsugorodik. Szerintük a Nestlé olyan cégektől vásárol a csokigyártáshoz alapanyagot, amelyek irtják az esőerdőket, a helyükre pedig olajpálma-ültetvényeket telepítenek. A Greenpeace hihetetlenül profi kampányba kezdett, nem válogatva az eszközökben: a Nestlé vállalati logóját, és egyik termékének (KitKat) márkajelzését is felhasználta kép- és videóanyagainak megszerkesztéséhez. A lelkes Greenpeace-rajongók pedig terjesztették az elferdített reklámokat ahol tudták, Facebook-on, Twitter-en, mindenhol.

És ekkor jött a vállalati jogász, aki szerint jó ötlet volt felszólító levelekkel bombázni a tartalomszolgáltatókat, -közlőket, hogy vegyék le a védjegysértő anyagokat a netről. Igen, betű szerint igaza volt a kollégának, a védjegysértés egyértelmű, a per megnyerhető, a sikerdíj tuti.

Sejthető azonban, hogy az elvont jogi érvelésnek mi lett a következménye a való életben: a Nestlé felszólító leveleivel (pálma)olajat öntött a tűzre. Hirtelen egy közepes erősségű hollywood-i forgatókönyv látszott megvalósulni, a szokásos "Nagyok lezúzzák a kicsiket" munkacímmel. Ráadásul - ahogy azt a filmekből megtanulhattuk -, aki ügyvédhez fordul, annak nincs igaza - legalábbis a széles közvélemény így gondolkodott ebben az esetben is.
 

Kármentés

Teljesen természetes, hogy a "film vége" is a szokásos álomgyári klisék szerint alakult. A Nestlé egy darabig fenntartotta harcát a közösségi hálóval szemben, viszont ahol levágtak egy sértő logóval díszített hidrafejet, azonnal három nőtt a helyébe. Nem sok időnek kellett eltelnie, hogy a vállalatvezetés belássa, ennek így semmi értelme. Győzött a józan ész, bár végül már csak kármentésre futotta: a cégnél vállalták, hogy felülvizsgálják a beszállítói láncot, és amennyiben valamelyik partnerükről kiderül, hogy erdőirtással jutott termőterülethez, azzal megszakítják a kapcsolatot, nem kérnek több pálmaolajat tőlük. (Érdekesség, hogy a Nestlé már 2009-ben, tehát a Greenpeace-kampány térnyerése előtt is foglalkozott a kérdéssel; a cég tehát azt vállalta, hogy folytatja a munkát, amit már korábban elkezdett az esőerdők és az élővilág megmentése érdekében.)

A cégnél megtanulták: a jogászok nem mindenhatók, és a jog lehetőségei korlátozottak a közösségi térben - főleg egy globális kommunikációs vihar kellős közepén. Érdemes ilyenkor a stabil fogódzót jelentő szabályokat elfelejteni, és az eseményeknek megfelelő válaszokat adni, az éppen aktuális hullámverésnek megfelelően igazítani a kommunikáció irányvonalát. Igen, egy picit - nagyon picit - sodródni az árral. A vészhelyzet ugyanis kreativitásra sarkall, egy kis kreativitás segítségével pedig végül mindenki talál egy üres deszkadarabot, aminek a segítségével partra vergődhet.

Legalábbis a hollywood-i filmekben mindig ez van.
 

Az orángutánok fellélegezhetnek? Persze, hogy nem: kutatások szerint, ha a hagyományos, ásványi eredetű üzemanyagnál sokkal környezetkímélőbbnek tartott biodízel felhasználása a jelenlegi ütemben terjed, akkor annak előállításához a 2001-es adatokhoz képest kétszer annyi pálmaolajra lesz szükség 2030-ban.

Szerző: konfblogger