Az érzelmi intelligencia, mint a coach szemléletű vezető kompetenciája

Amikor jó vezetőkről vagy a jövő vezetőiről beszélünk, többnyire kapcsolatorientált és feladatorientált kompetenciával - vagyis coachkompetenciákkal - rendelkező személyeket képzelünk el, akik folyamatosan fejlesztik magukat ezeken a területeken. A Menedzserképző Központ ismét meghívta a Vista Verde Csapatát online konferenciatermébe, az előadás során a coachkompetenciák kerültek bemutatásra.

 

A coach szemléletű vezetés arra ösztönzi a vezetőket, hogy sikeres vállalkozást irányítsanak és sikeresek legyenek a munkájukban, coachként segítsék, támogassák munkatársaikat, hogy minden potenciáljukat felfedezhessék, kompetenciáik tovább erősödhessenek.

A coaching alkalmazása vezetőként formálja a személyes márkát, elfogadottabbá teszi a vezetőt, és elkötelezettebbé teszi az alkalmazottakat.

Mik a coachkompetenciák?

Ezen kompetenciákat két csoportra oszthatjuk, az egyik csoportot a kapcsolatorientált kompetenciák jelentik. Ezek közé sorolhatjuk az EQ-t, vagyis az érzelmi intelligenciát. A magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező vezetőknek hatékonyabb a vezetési stílusa, ezáltal magasabb egyéni, csoportos és szervezeti teljesítményt képesek elérni.

A kép partnerünktől, az 123RF fotóügynökségtől származik.

E csoportba sorolható az önismeret, az önreflexió, és a szakértői státusz is. Egy 2012-es MIT kutatás szerint az önismeret a legfontosabb vezetői kompetencia. A magas gazdasági sikereket elérő szervezeteknél nagyobb a munkavállalók önismerete, mint az alacsonyabban teljesítő cégek munkavállalóinak esetében.

A hatékony vezetésnek elengedhetetlen része a munkatársak erősségeinek és gyengeségeinek, valamint az optimális csapatdinamikának az ismerete, így az emberismeretet, a személyiségtipológiát, és a csoportismeretet is ezen kompetenciákhoz soroljuk. 

A másik csoportba a feladatorientált kompetenciák tartoznak. Ennek egy része a kérdezéstechnika. A coaching kérdezéstechnikája bizalmat épít, célirányos, feladatorientált, s mindezek mellett mégis emberközpontú.

A win-win megoldások módszertana támogatja a vezetőket céljaik elérésében és az önérvényesítésben úgy, hogy közben növeli a beosztottak elégedettségét, ezért fontos, hogy a vezetők az asszertív kommunikációt, mint kompetenciát is megtanulják.

Alapvető emberi igényünk a fejlődés, ezért fontos, hogy megfelelően sajátítsák el a vezetők a konstruktív visszajelzés adásának képességét. A kulcs a visszajelzés minőségében rejlik, hogy a munkavállaló alig várja a megbeszélést, hiszen hasznos fejlesztési javaslatokat kap úgy, hogy közben jókedvűen telik a beszélgetés.

 

Mi a jelentősége az EQ-nak a munkában vezetőként?

Ahogy a fentiekben említettem, a magas EQ-val rendelkező vezetők hatékonyabb vezetési stílussal rendelkeznek, így magasabb egyéni, csoportos és szervezeti teljesítményt is képesek elérni. A magas EQ-val rendelkező vezető átlátja azt, hogy csapata egyes tagjainak mire van szüksége, és megfelelően össze is tudja tartani kollégáit.

A legtöbb kutatás azt mondja, hogy a vezetőknek a következő képességek birtokában kell lennie: 

Sikeres vezető = vezető személyiség + IQ + EQ 

A képlet legfontosabb eleme az érzelmi intelligencia, enélkül például nem működik a helyzetfüggő vezetés sem.

 

Hogyan érhető el a magasabb érzelmi intelligencia hányados?

Az érzelmi intelligenciát a kielégítő kapcsolatok létrehozása és fenntartása teszi lehetővé az által, hogy felismerjük a saját érzelmeinket, és adott esetben tudjuk kontrollálni azokat, illetve vállaljuk a felelősséget is értük. Egy fontos része a folyamatnak önmagunk motiválása, hogy egy-egy helyzetben át tudjuk fordítani a negatív érzelmi állapotunkat pozitívvá. Ez szorosan összefügg az önkontrollal.

A saját érzelmeink mellett fontos mások érzelmeinek azonosítása is. Ezen képesség birtokában például képesek vagyunk a másik fél szükségleteihez igazodva, mások megnyugtatására, vagy felvidítására. 

Érzelmeink felismerését az önismeret fejlesztésével lehet segíteni. Továbbá figyeljünk mások visszajelzéseire, ne utasítsuk vissza azokat azonnal, hanem fontoljuk meg, hogy mennyire igazak azok ránk nézve.

Az érzelmi intelligencia fejlesztésében az önreflexió is nagy szerepet játszik, hogy egy-egy adott helyzetet követően - amiben nem úgy viselkedtünk, ahogy utólag ránézve a helyzetre, szerettünk volna -, akkor, amikor már stresszmentes állapotban vagyunk, vizsgáljuk meg mi is történt, mi volt az oka bizonyos cselekedeteinknek. Ilyenkor is felismerhetjük, hogy milyen érzelmek jöttek elő bennünk abban az adott szituációban.

A fejlesztés másik lépcsőfoka az önkontroll gyakorlása lehet, melyhez érdemes kezdetnek olyan helyzeteket keresni gyakorlásképpen, amikbe nem vagyunk mélyen bevonódva. Erre jó lehetőség lehet olyan helyzet, amikor például egy boltban elénk állnak a sorban.

Hogy másokat könnyebben olvasni tudjunk, a személyiségtipológiák és a testbeszéd ismerete segíthet.

 

Dikker Vanda (Munka- és szervezetpszichológus, Tréner, Business coach), Hevesi Mónika (Vállalati kommunikáció szakértő, Vezetőfejlesztő, Mediátor, Life és Business Coach, Tréner) és Kovács Zoltán (Ügyvezető igazgató, Mediátor, Projekt menedzser, Mentor, Coach, Tréner) tolmácsolásában arra az érdekességre is fény derült, hogy a nők általában magasabb EQ-val rendelkeznek, mely evolúciós szempontokra vezethető vissza, ugyanis a nők tartják fenn a kapcsolatokat és nevelik a gyermekeket.

 

A jövő vezetőinek érdemes mind a hat felsorolt kompetenciát elsajátítani, annál is inkább, mert a jövőben várhatóan a szociális és az érzelmi képességek kerülnek majd előtérbe. Ez annak köszönhető, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia - melyek számos munkakört, vagy azok egyes részeit ki fogják váltani - térhódítása ellenére a szociális és az érzelmi képességek lesznek azok, amiket vélhetően egyelőre nem tud kiváltani semmi más.

 

Tarts velünk a következő képzésen (is), az aktuális események a Menedzserképző Központ honlapján, a www.menedzserkepzokozpont.hu oldalon elérhetők el. Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy le ne késs az aktuális eseményeinkről!